A Transparency International (TI) legfrissebb jelentése szerint Magyarország még mindig az Európai Unió legkorruptabb országának számít. A legújabb adatok alapján hazánk Bulgáriával holtversenyben zárja a sort.
A Transparency International minden évben kiadja a „Korrupció Érzékelési Indexet,” melyben aszerint pontozzák az országokat, hogy mennyire tűnik korruptnak az állam működése. A pontozás 0-tól 100-ig terjed: minél magasabb pontot ér el az adott ország, annál tisztábban, működik. A 2025-ös listán Magyarország 40 pontot ért el, ami ugyan a tavalyihoz képest egy pontos javulást jelent, de még így is csak a 84. helyre elég, ami az uniós rangsor utolsó helyezését jelenti. Így hazánk már negyedik éve folyamatosan a lista végén zárja a sort.
A legtöbb pontot Dánia, Finnország és Svédország kapta, ezekben az országokban a legkisebb a korrupció mértéke. Ezzel szemben a legrosszabbul teljesítő hármas: Magyarország, Bulgária (holtversenyben az utolsó helyen) és Románia.
A jelentés eredményei szerint Szlovákiában is rosszabb lett a helyzet. Északi szomszédunknál a civil szféra ellen irányuló kormányzati fellépések miatt nehezebb a korrupciós esetek felderítése.
Érdekességként, még a hagyományosan stabil demokráciákban is, mint Franciaország vagy Hollandia pontszámcsökkenést tapasztaltak. Ennek főbb okai a belpolitikai válságok és a gazdasági nehézségek, valamint a lobbiszabályozás és a pártfinanszírozás átláthatóságának hiánya.
Pozitív, hogy a Balti államok példaként szolgálnak: hatékony stratégiákkal és átláthatóbb politikai finanszírozással folyamatosan javítják a helyezésüket.
Globális trendek: Aggasztó mélypont
A világméretű adatok sem adnak okot az optimizmusra. Több mint egy évtizednyi stagnálás után a globális átlagpontszám 43-ról 42-re csökkent, ami érdemi visszaesést jelent.
A legjobbak között Szingapúr jelentős fejlődést mutatott, míg a lista végén Dél-Szudán, Szomália és Venezuela áll 9-10 ponttal.
A TI elemzői szerint a demokratikus visszacsúszás, az intézmények gyengülése és a civil tér szűkülése – különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában – közvetlenül táplálja a korrupciót.
A magyar kormányzati reakció: Dezinformációt emlegetnek
A jelentésre reagálva a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal éles kritikát fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint a Transparency International Magyarország tevékenysége stigmatizáló és dezinformáción alapul. A hivatal úgy véli, a szervezet egy globális lobbihálózat része, amely nagyhatalmi (elsősorban amerikai) érdekek mentén gyakorol politikai nyomást Magyarországra.
Összegzés
Miközben 2025-ben az EU elfogadta első korrupcióellenes irányelvét, Magyarország továbbra is a lista végén stagnál. A Transparency International jelentése rávilágít arra, hogy a korrupció elleni küzdelem nem csupán jogi, hanem politikai akarat kérdése is, a civil kontroll gyengítése pedig egyenes út a közpénzek átláthatatlan kezeléséhez.
Transparency International teljes jelentése innen tölthető le: https://www.transparency.org/en/cpi/2025
Címkép forrása: Caro Curbelo © Transparency International