Augusztus 20-a Magyarország legrégebbi és legösszetettebb nemzeti ünnepe. Bár sokaknak a látványos tűzijátékot, a fesztiválokat és a nyár végét jelenti, a dátum három kiemelkedő jelentéssel is bír:
Szent István napja és az államalapítás: I. István királyunk ezen a napon (1038-ban) ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1083-ban VII. Gergely pápa engedélyével ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron. Ez a nap az ezeréves magyar államiság, a keresztény Európához való csatlakozás és a nemzeti megmaradás szimbóluma.
Az új kenyér ünnepe: A hagyomány szerint a nyári aratás után ekkorra készült el az első új lisztből sütött kenyér. Az új kenyér megszegése és megáldása a hálaadás, a bőség és a megélhetés ünnepe a magyar kultúrában.
Hivatalos nemzeti és állami ünnep: Az Alaptörvény szerint augusztus 20-a Magyarország hivatalos állami ünnepe.
A nap főbb hagyományai és programjai:
Tisztavatás és zászlófelvonás: Ünnepélyes katonai tisztek avatása a Kossuth téren.
Magyarország Tortája: Ezen a napon kóstolható meg először a minden évben zsűri által kiválasztott országtorta és cukormentes párja.
Szent Jobb-körmenet: Szent István mumifikálódott jobb kezének ünnepélyes körbehordozása a Szent István-bazilika körül.
Szent István Nap programsorozat: Családi fesztiválok, Mesterségek Ünepe a Budai Várban és a hagyományos esti tűzijáték/fényjáték a Duna felett.
Boldog ünnepet kívánunk minden magyarnak!